© 2020 by Mágnes Horgászat 

Keresés
  • Mágnes horgász csapat

Egy nagyszerű horgászat!

Sziasztok! Király László Miklós vagyok és szeretnék beszámolni egy kivételesen sikeres mágnes horgászatomról! Kezdeném azzal, hogy 2017.szeptemberében vásároltam egy 160 kg-os mágnes szettet, amivel teljes mértékben megvagyok elégedve. Eddigi fogásaim említésre nem igazán méltók, vasúti síncsavarok, vascsövek és egy kb 5m hosszú legalább 2cm átmérőjű drótsodrony. Ezen eddig nem csodálkoztam mert leginkább bányatavakban pecáztam, de eljött a nap amikor végre beszámolhatok nektek egy különleges fogásról. Délegyházán az egyik tóba egy ismerősöm pár évvel ezelőtt beborult horgászat közben és mondanom sem kell, hogy az elektromos csónakmotor és az akkumulátor sem volt megfelelően rögzítve. Minden, ami nála volt a tó fenekén kötött ki, őt és a csónakot kivéve! A sztorija hallatán egyből vérszemet kapva elkezdtem faggatni, hogy még is, hogyan és hol borult be a tóba. Kérésemre elmesélte az egész történetet és a partról elmutogatta nekem, hogy körülbelül merre is történt ez a kellemetlen incidens. Ezután jött az ötlet, hogy kiszedem a cuccait a mágnesemmel. 2018-január 3-án reggel 9 óra körül erőt vettem magamon, rétegesen beöltözve dacolva az időjárással (aznap délelőtt 10 órától havas eső esett) elindultam mágnes pecázni. A partra érve még mondhatni normális idő volt, borult ég, körülbelül 7-fok. Nagy lendülettel indultam csónakkal a tó közepe felé, ahol az elveszett tárgyak lehetnek. Célhoz érve megálltam körülnéztem és hajrá, neki álltam dobálni a nagy fogás reményében. Körülbelül két óra folyamatos horgászat után éreztem, hogy talán valamit sikerült megfogni, ezért elkezdtem lassan a csónak felé húzni a mágnesem és reméltem, hogy a kötél végén nagy fogás lesz. Láss csodát nem az volt! Egy kötél darabot sikerült a felszínre emelnem, ami a mágnesemen fennakadt, kihúztam az egyik végét majd a másik vége felé fordulva és húzva éreztem, hogy nehéz. Leültem elkeseredve a csónakban és rágyújtottam nyugtázva az elkeseredésem és a csalódottságom. Miközben bagóztam elgondolkoztam hogyha az ismerősöm horgászni volt csónakkal akkor kellet nála horgonynak lennie. Lehet, hogy ez az? Ettől az ötlettől vezérelve elkezdem a kötél másik fele irányába haladni a csónakkal, vigyázva arra, hogy a horgonyt, amit találtam ne mozdítsam el a helyéről, mert ez lehet a tökéletes támpont. Pár perc múlva a talált horgony pontosan alattam volt, kihasználva az adottságai (nehéz és horgony) hozzá kötöttem a csónakot és kezdődhetett a dobálás. Egy óra után sikeres kapást könyveltem el magamban, a mágnes nem mozdult éreztem, hogy valamit fogott. Csónak eloldoz, súly felhúz és irány a fogás irányába, de Ekkor már tudtam, hogy ez nem lesz könnyű mert nagyon erősen tartotta. egyedül nagy falatnak tűnt így hát telefon elő és felhívtam a bátyámat Andrist, hogy jöjjön segíteni kiemelni. A mágnest leszedtem a fogásról és irány part, nagyjából megjegyeztem, hogy hol kell újra keresni. Andris érkezését követően mindketten beszálltunk a csónakba és irány vissza. Belőttem szemre, hogy körülbelül hol álltam és ismét dobálások sorozata következett. Félóra után megakadt a mágnes, de most annyira, hogy emelni se nagyon tudtam csak rángatni, viszont a fogás meg sem mozdult. Ekkor már azon gondolkoztunk, hogy nem egészen azt találtam, ami akartam hanem valami combos vasdarabot. Jött az ötlet, hogy dobjuk mögé a horgonyt és próbáljuk meg úgy kimozdítani az iszapból valami úton-módon. Három-négy dobás után sikerrel ráhúztuk és megmozdult a mágnes, végén a fogással. Ketten elkezdtük a felszín felé emelni ekkor láttuk meg a fogást! Sikerült! Meg van amire pályáztunk, kifogtuk a pár évvel ezelőtt beborult csónak elektromos motorját! El sem akartuk hinni, amit láttunk, egy iszapos algás nyálkás csónakmotort!



Örömmel és izgatottan indultunk a part felé, ideje hazamenni melegedni és megszáradni a körülbelül öt órás esős peca után. Otthon a száradás és átöltözést követően neki láttunk a lelet takarításának mosásának és persze a szétszerelésnek és a teljes generálnak. Belülről borzalmas állapotban volt, mindenhol büdös fekete iszap és víz keveréke borította. Öt-hat órás szervizelés, mosás és szárítást követően jöhetett az összeszerelés és az ima, hogy működjön.



Persze a pesszimisták egyből mondhatnák, hogy működne már 3 évet a víz alatt volt. Igen víz alatt, ahol kevésbé korrodálnak a dolgok a levegő hiányában és ráadásul az elektronika műgyantába légmentesen van beöntve, egyedül a kapcsoló és magam a motortekercs ázott el. Mivel a remény hal meg utoljára elég fanatikusak voltunk ahhoz, hogy megpróbáljuk helyrehozni. Jöhet a csúcs poén? Összeszerelés, vezetékcsere és egy kis mérést (villanyszerelő a szakmám) követően kiderült, hogy sem a motor sem kapcsoló nem zárlatos, így elméleti síkon működnie kellene. Összeraktuk teljesen és jöhetett a próba félve attól, hogy füstölni és szikrázni fog miközben rákötjük az akkumulátorra, de mit veszíthetünk maximum nem működik. Elforgattuk és működött, nem hittünk a szemünknek, hogy füst és szikra mentesen jár a motor. Az a sikerélmény, öröm és boldogság, amit éreztünk az leírhatatlan! A teljes próba (csónakázás) még nem történt meg, de hamarosan megfog! A mágnes horgászat nélkül ez nem történhetett volna meg, nélküle nem lenne most egy MINN KOTA ENDURA C2 34lb-ás csónakmotorunk!

Ezzel a sikertörténettel szeretném nektek megköszönni! Aki nem hiszi járjon utána és jöjjön el és nézze meg mennyire látszik rajta a három év vízalatti heverés!


Köszönettel:

Király László Miklós

378 megtekintés
0
  • Facebook Social Icon